A Bluetooth a XXI. század egyik meghatározó vezeték nélküli technológiájává vált – megannyi szórakoztató elektronikai eszköz létezik, amit így kapcsolhatunk okostelefonjainkhoz, számítógépeinkhez, vagy más eszközökhöz. De elgondolkodtál már azon, hogy vajon honnan kapta a nevét? Cikkünkben most ezt a kérdést járjuk körül!
Hogy működnek a Bluetooth eszközök?
A Bluetooth egy olcsó rádiókommunikációs technológia, ami lehetővé teszi a rövidtávú, vezeték nélküli adatátvitelt a kompatibilis eszközök között. A Bluetooth-ot azért hozták létre, hogy az akkumulátorral működő, hordozható készülékek kommunikálni tudjanak egymással. A Bluetooth eszközök rádióhullámokat használnak a kommunikációra – minden kompatibilis készülékben van egy Bluetooth chip, amihez egy rádióeszköz és külön szoftverkód is tartozik. Amikor két vagy több eszköz között Bluetooth kapcsolat jön létre, az egyetlen készülék veszi fel a mester szerepét, a többi pedig alárendeltként működik.
Na jó, de honnan származik a Bluetooth neve?
A „Bluetooth” szó jelentése „kék fog”. A technológia egy középkori dán királyról kapta a nevét, egész pontosan a I. Haraldról, akit dánul Harald “Blåtand” Gormssonnak hívtak, és a 900-as években uralkodott. A Blåtand valójában egy becenév, ami „Kékfogút” jelent, tehát „Kékfogú Harald király, vagyis angolul „King Harald Bluetooth”.
Bizonyos források szerint a királynak volt egy elhalt, kékes foga, és erről kapta becenevét, habár ezt sosem sikerült megerősíteni. Egyesek szerint csupán rosszul fordították a Blåtand szót, ami egy sötét bőrű emberre is utalhat.
Nos rendben, de miért pont róla kapta a nevét ez a technológia, ami több, mint ezer évvel a király uralkodása után jött létre? Mi köze van az ő kék fogának ahhoz, hogy mi hogyan sugárzunk zenét a hordozható hangfalainkra?
A történet 1996-ban kezdődik, amikor a Nokia, az Intel és az Ericsson rövidtávú rádiótechnológiákat igyekeztek kifejleszteni. Az Intel a Business-RF, az Ericsson az MC-Link, a Nokia pedig a Low Power RF nevű technológián dolgozott. Természetesen hamar egyértelművé vált, hogy egyetlen közös, mindennel kompatibilis rövidtávú vezeték nélküli technológia sokkal hasznosabb lenne, mint három vagy több egymással versengő alternatíva. Így hát ez a három fél összeállt, és megalapították a Special Interest Groupot (SIG), hogy létrehozzanak egyetlen közös szabványt.
1997 nyarán aztán Jim Kardach, aki akkor az Intelnél dolgozott beült egy kocsmába Sven Mattissonnal, aki az Ericsson csapatát erősítette. Ott aztán elkezdtek a történelemről beszélgetni, és Mattisson megemlített egy könyvet, amit nemrég olvasott ki. Ez a könyv a Röde Orm (magyar kiadásban Vikingek I. és II. címen lehet rátalálni) volt Frans G. Bengtssontól, ami a dán király, Kékfogú Harald uralkodásáról szól. A beszélgetés után Kardach utána olvasott a témának Gwyn Jones „A history of the Vikings” („A vikingek története”) című könyvében – ekkor fedezte fel, hogy hogyan egyesítette I. Harald király a skandináv népeket.
Kardach később előállt az ötlettel, hogy a SIG fedőneve legyen Bluetooth. Egy évtizeddel később a következővel magyarázta a választását:
„A Bluetooth-t a X. századi dán királytól, Kékfogú [Bluetooth] Haraldtól vettük át; aki arról lett híres, hogy egyesítette Skandináviát, éppen úgy, ahogyan mi is szerettük volna egyesíteni a PC és mobiltelefon-ipart egy rövidtávú vezeték nélküli kapcsolattal”
A marketingcsapatnak nagyon megtetszett a Bluetooth megnevezés, így a fedőnév végül technológia hivatalos neve maradt.
A Bluetooth logó eredete
A fentiek után talán nem meglepő, hogy a Bluetooth technológia logójának is köze van az északi kultúrához. A logó valójában I. Harald Király nevének kezdőbetűiből, a Hagall (ᚼ), és a Bjarkan (ᛒ) karakterekből áll össze, amik a fiatal Futhark írásrendszerhez tartoznak. Ezek a skandináv rúnák a 900 században voltak használatosak, amikor Kékfogú Harald is uralkodott.