Biztosan benned is felmerült már a gondolat, hogy előtted többen is felpróbálhatták már az aktuális ruhadarabot, de nem baj, nem kell azonnal kimosnod… ugye? Patyolat tisztának tűnik a csomagolásában, sehol egy gyűrődés, és csak arra vár, hogy magadra vedd.

Azonban mielőtt megmutatnád a nagyvilágnak legújabb szerzeményedet, figyelj oda arra, hogy mit mond egy másik hang – Lana Hogue ruhagyártási szakértő hangja. „Minden esetben kivétel nélkül ki kell mosnod a ruhákat, mielőtt felvennéd őket, különösen azokat, amik közvetlenül érintkezhetnek a bőröddel, vagy amiket összeizzadhatsz,” mondja Hogue. Még ha a ruhát előtted felpróbálók által hátrahagyott bacilusok nem is rettentenek el, a ruhákban található vegyi anyagok biztosan gondolkodóba ejtenek majd.

Hogue állítása szerint szinte minden fonálból vagy színezett szövetekből készült ruha elkészítéséhez szükség van bizonyos vegyi anyagokra. Ezeknek pedig sajnos olyan mellékhatásai lehetnek, mint a bőrgyulladás, amelyet a bőrfelülettel közvetlenül érintkező irritáló hatású anyagok váltanak ki. „A legtöbb vegyi anyagnak, amelyeket a szövetek színezésére és befedésére használnak – hogy átfuttathassák őket a fonógépeken – bőrirritáló hatása van,” meséli Hogue.

A szakértő szerint a szövetgyártók kénytelenek ilyen anyagokat alkalmazni. „Sokan hiszik azt, hogy a ruhákat kezelik vegyi anyagokkal” - állítja. „Valójában azonban nem a ruhákat, hanem a szöveteket vetik alá ilyen kezeléseknek.” A legtöbb bolti környezetben a ruhák nedvességnek vannak kitéve. A fonalakat penészedést gátló hatóanyaggal fújják be, illetve olyan vegyi anyagokkal, amelyek segítenek nekik a szövőgépeken való áthaladáshoz, amelyek szövetté alakítják őket. Hogy a festékanyagok a szövetekhez tapadjanak, további vegyi anyagokra van szükség. „Még a természetes szöveteknek is szükségük van maró anyagokra,” mondja Hogue. „Még akkor is, ha 100% pamut ruháról van szó.”

Ha valaki már eltöltött egy kis időt a „made in …” („készült …-ban”) címkéket olvasgatva, akkor az jól tudja, hogy a ruhák a világ minden részéről származhatnak, és az elkészítésükhöz használt szövetekre, vegyi- és festékanyagokra, illetve díszekre más és más szabályok vonatkoznak a különböző országokban. Az anilinfestékek és a formaldehid gyanták meglehetősen gyakoriak és bizonyítottan bőrirritációt okoznak. A formaldehid 3-as kategóriájú karcinogén [rákkeltő hatású anyag], ami a legalacsonyabb veszélyességi szint, és a feltételezések szerint nem jelent hosszú távú fenyegetést. De mégis ki szeretné újra és újra karcinogéneknek kitenni magát?” tette fel a kérdést Hogue. Ha valami lehet ennél is ijesztőbb, akkor az az, hogy az Egyesült Államok Felelősségi Hivatalának felmérése szerint bizonyos szövetek formaldehid gyanta tartalma meghaladta a megengedett szintet az USA-ban.

A következő oldalon megtalálod, hogy mit kell kötelezően rögtön kimosni, és mely darabok esetében lehet ettől eltekinteni!