Laxmi Yadav Indiában született, és egy hormonzavar miatt nagyon hamar megállt a fejlődésben. A jelenleg 22 éves fiatal nő voltaképpen 5 éves kora óta semmit sem fejlődött, és emiatt úgy érzi, mintha igazságtalanul büntetnék őt.
Gyönyörű vonásai vannak, mégis szomorú a tekintete. Külsőre kislánynak néz ki, gyakorlatilag viszont már 20 éves is elmúlt. Az indiai Laxmi egy nagyon ritkának számító hormonális betegségben szenved, aminek a neve hypophysaer törpeség, és ennek következtében egy centit sem nő - jelenleg 98 centi és 19 kiló. Mivel a nemi érése is elmaradt, legnagyobb szomorúságára sohasem lehet majd gyermeke. A betegsége ugyan nem gyógyíthatatlan, de mivel nem kapta meg időben a megfelelő kezelést (kamaszkorában), már nem lehet segíteni rajta.
A szülei azt mondták, hogy annyira szegény a család, hogy képtelenek voltak előteremteni azt a rengeteg pénzt, amibe a terápia került volna. Az apa, Bahadur biztonsági őrként dolgozik, és havonta kevesebb, mint 30 ezer forintnyi rúpiát keres, a kezelés pedig többszázezer forintnyi összegre rúgott volna. Dr. Ritesh Gupta, az Új-Delhiben található Fortis Hospital endokrinológusa szerint bármiféle erre a betegségre irányuló kezelés akkor igazán hatásos, ha fiatal korban kezdik el. Ami viszont érdekes, hogy a fiatal nő fiútestvére, Azad ugyanebben a betegségben szenved, ő azonban kapott megfelelő terápiát. A szülők elmondása alapján a lányukra már nem maradt pénzük.
Laxmi családja Új-Delhi mellett él egy viszonylag kicsi településen, és a szűkebb környezete el is fogadta az állapotát, mások, az idegenek azonban sokat bántják. „Félek, hogy megtámadnak, ugyanis a nők elleni támadások igen gyakoriak Indiában. Mivel kicsi vagyok, könnyű célpont is, ezért sehová sem megyek egyedül.” – mesélte a fiatal nő. Édesanyja, az 52 éves Parvati mindenben próbálja támogatni, bátorítani, de nincs könnyű dolga, mivel nem jár se moziba, se kávézni, mint mások, sőt, vásárolni például kifejezetten utál. Emiatt a ruháit is Parvati veszi neki – a gyerekosztályról. A lányt testvérei is segítik, hogy többet mozduljon ki otthonról, és ne zárkózzon el a társadalomtól, így hát Laxmi elkezdett munkát keresni, és egy boltban már kapott is ajánlatot, mint kisegítő.
Nem akar férjhez menni, és esélyt sem ad arra, hogy egy nap egy szerető társat találhasson magának. „Néha elgondolkodom, hogy milyen is lehetne, ha normális életet élhetnék, és akkor elszomorodom. Szeretném úgy élvezni az életet, mint a korombeli lányok. Ha rossz kedvem van, beszélgetek az édesanyámmal vagy a testvéreimmel, és ők lelket öntenek belém. Én pedig nagyon szeretem őket ezért!”
