A kisbabák bélrendszerének fejlődésében segítenek a mikroorganizmusok

Ezért fontos, hogy a gyerekek szervezete találkozzon a mikroorganizmusokkal

helloladies.hu

A kutatási eredmények szerint császármetszéssel segített szülés és a ritkás szoptatás képes eltorzítani a kisbabák beleiben jelenlévő mikroorganizmusokat, ami magyarázatot adhat néhány egészségügyi probléma aggasztó elterjedésére a gyermekek és a felnőttek esetében is. Ilyenek például az asztma, többféle allergia, a lisztérzékenység, az 1-es típusú cukorbetegség, és az elhízás is. Pontosan ezért, amennyiben egy újszülött beleiben nincs elegendő egészséget elősegítő baktérium, akkor könnyen életre szóló megbetegedéssel kell szembenézni.

A mikroorganizmusok segítik a kisbaba bélrendszerét

Rengeteg kutatás világított rá arra, hogy az emberi testben lakozó több trilliónyi mikroorganizmus közvetlenül befolyásolja jelenlegi és jövendőbeli egészségünket egyaránt, és ezért mindannyiunk egészségügyi problémáiért felelősek világszerte. Éppen ezért egyre több szakember és fogyasztó figyel oda a gyermekek egészségére a kezdetektől fogva, főleg mióta köztudott, hogy a szervezetünkben található elképesztő mennyiségű mikrobát (közös nevükön a „mikrobiom”) jelentős mértékben befolyásolja az, hogy egy kisbaba hogyan jön a világra, és hogy hogyan táplálják.

 

Habár ez a folyamatosan tanulmányozott terület még csak most kezd eljutni a köztudatba (és így a leendő anyákhoz is), jó esetben hamarosan komoly változásokat eredményez majd a szülészetben, a gyermekgyógyászatban, illetve a gyermeknevelésben is. Ideális esetben ezen információk birtokában kevesebb császármetszés lesz majd betervezve, és több újdonsült anyuka dönt majd a szoptatás mellett az első hat hónapban, biztosítva ezzel azt, hogy a megfelelő mennyiségű és típusú jóindulatú baktérium juthasson a kisbabák beleibe.

 

A babák szerveztét érdemes nem csak belsőleg, hanem külsőleg egyaránt hozzászoktatni ezekhez a különböző jóindulatú baktériumokhoz. Ezeknek a befogadása azért fontos, hogy a babák immunrendszere erősödni tudjon. 

 

Miért kellenek a mikroorganizmusok a babák szervezetébe?


Ezek az organizmusok olyan fontos feladatokért felelősek, mint például a fel nem használt tápanyagok megemésztése, a vitamintermelés, a rendes immunfejlődés elősegítése, a rosszindulatú baktériumok megfékezése, illetve a megfelelő bélfejlődés biztosítása.

 

 

Ha ezen feladatok közül bármelyik is helytelenül megy végbe, vagy valami meggátolja őket, akkor az súlyos, gyakran egész életen át tartó egészségügyi problémákat eredményezhet. Például, ha a belek fejlődését valami megnehezíti, vagy késlelteti, akkor – néhány szakértő szerint – a meg nem emésztett fehérjék átszivároghatnak a véráramba, ami allergiához, vagy glutén-intoleranciához vezethet. A fejlődésben meggátolt immunrendszer autoimmun-rendellenességeket okozhat, például 1-es típusú cukorbetegséget, fiatalkori ízületi gyulladást, vagy sclerosis multiplexet.

 

A császármetszések következményei


A babák ugyan már a méhben is találkoznak néhány organizmussal, de azok befolyásolják igazán a belekben kialakuló állapotokat, amelyekkel a születés során, illetve a születést követő első hónapokban találkozik a szervezetük. Néhány nemrégiben folytatott tanulmány során kiderült, hogy a hagyományos (tehát nem császármetszéssel elősegített) szülés és a gyakori szoptatás jelentősen befolyásolják, hogy milyen mennyiségű és jellegű mikrobák jelennek meg a belekben.

 

Egy 1977 és 2012 között folytatott, kétmillió gyermeket vizsgáló dán tanulmány során kiderült, hogy a császármetszéssel világra segített csecsemők sokkal hajlamosabbak voltak asztmássá válni, illetve megnőtt náluk a kötőszövet betegséginek, a fiatalkori ízületi gyulladás, a leukémia és egyéb betegségek kialakulásának veszélye is.

 

A hagyományos úton született gyermekek viszont, elsődlegesen olyan mikrobákkal kerülnek kapcsolatba, amelyek édesanyjuk bélrendszerében illetve hüvelyében találhatók. Ezzel ellentétben, a sebészeti beavatkozáson keresztül világra jött kisbabák szervezete először az édesanyjuk bőrén, a szülészek ruháján, és a szülőszobában terjengő mikrobákkal találkozik. Egy 2004-es finn tanulmány szerint ezek a mikrobiomban bekövetkező különbségek még hétéves gyermekekben is kimutathatók voltak.

 

 

Természetesen vannak olyan esetek, amikor a hagyományos szülés veszélyezteti a baba vagy az anyuka életét – ilyenkor a császármetszés életet menthet. Azonban más esetekben sok szülő és orvos már a legapróbb magzatmonitoron látható aggasztó jelek láttán is hajlamos a biztonságosabbnak vélt opciót (császár) választani, még akkor is, ha a magzat ezek ellenére gond nélkül a világra jöhetne hagyományos úton.

 

Lehetséges ellenintézkedések és következményeik


A császármetszéssel járó, mikrobiomban fellépő rendellenességek elkerülése végett egyre több nő kéri, hogy császárral világra segített csecsemőjére mesterségesen vigyék fel a hüvelyi mikrobákat. Azonban egy amerikai szülészekből és nőgyógyászokból álló bizottság szerint ez az eljárás (amely a „vaginal seeding”, vagyis „hüvelyi seeding” nevet viseli) túl korai és akár veszélyes is lehet.

 

A szakértők elmondták, hogy jelen pillanatban ezt a módszert nem ajánlott egy felülvizsgálati bizottság jóváhagyása nélkül végrehajtani, mert jelenleg nem rendelkezünk elegendő információval az eljárás biztonságáról és előnyiről sem. A bizottság továbbá kihangsúlyozta, hogy az eljárással akár kórokozók is átjuthatnak az újszülött szervezetébe.

 

Amennyiben egy anyánál tervben van ez az eljárás, akkor meg kell ismertetni őt a lehetséges veszélyforrásokról, és ki kell vizsgálni, hogy nem-e hordoz fertőző betegségeket és kórokozó baktériumokat. Addig is, a legtöbb szakértő szerint, a szoptatás a legjobb és legbiztonságosabb módszer arra, hogy a császárral született gyerekek kapcsolatba kerülhessenek édesanyjuk baktériumaival. 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
Anya Anyaság Baba Betegség Egészség Egészséges életmód gyerek Kisbaba Kisfiú Kislány