Mit tehetsz, ha napallergiával küzdesz?

Mit lehet tenni?

Egyfelől, igen kézenfekvő megoldásként a megelőzésre kell koncentrálni. Ma már rengeteg féle fényvédő krémet és olajat lehet kapni, mindenképp be kell szerezni egy magas faktorú, széles spektrumú fényvédőt, ami UV-A és UV-B sugárzás ellen is véd, de figyelni kell arra, hogy legalább fél órával azelőtt be kell kenekedni, mielőtt az allergiás illető kimegy a napra. További megelőző óvintézkedésként az öltözettel is lehet variálni, olyan módon válogatni össze a ruhákat, hogy azok a problémás területeket óvják a napsugaraktól (de hatásosabb a fényvédő), illetve vannak, akik úgy szoktatják a bőrüket a nyári sugárzáshoz, hogy amikor tavasszal már az idő engedi, néhány perces napozásokat tartanak otthon, így a bőr fokozatosan, de folyamatosan ki van téve az egyre erősödő UV-sugárzásnak, emiatt sokaknál hozzászokik és egyáltalán, vagy alig jönnek elő nyáron a tünetek.
Ha a baj már megtörtént, a kellemetlen, fájó, viszkető tünetek már előjöttek, a legjobb, amit a beteg tehet, hogy kerülni a fényt. Persze vannak élethelyzetek, amikor egyszerűen lehetetlen ezt betartani, ilyenkor szteroidot tartalmazó krémekkel, illetve antihisztamin tablettákkal lehet kordában tartani a panaszokat. Miután először észlel magán valaki ilyet, esetleg nem biztos benne, hogy milyen gond tünetei ütköznek ki rajta, az feltétlenül keressen fel egy bőrgyógyászt. 

Saját tapasztalataim

Számomra sem ismeretlen a napfénnyel való küzdelem. Én még a szerencsésebbek közé tartozom, mivel az egyébként nagyon világos bőröm nem hólyagosodik fel (bár egyszer nagyon csúnyán megégtem, akkor hólyagok is megjelentek, amelyek nem csak csúnyák, de nagyon fájnak is, azóta különösen odafigyelek a fény elleni védekezésre), de a csalánkiütések és a tűszúráshoz hasonlatos kiütések bizony gyakran okoznak kellemetlen pillanatokat (napokat). Mivel nem tölthetem a napos hónapokat egy sötét pincében, kifejlesztettem a magam óvintézkedéseit. A magas faktorszámú fényvédőt minden nap használom, strandon gyakorlatilag 1-2 óránként szükséges kenekednem. Emellett amennyire lehet, kerülöm a nyílt napfényt, inkább az árnyékba húzódom, ha pedig vízben vagyok – a strandon, medencében stb. – különösen figyelnem kell, hogy mikor kezd a bőröm viszketni, égni, ilyenkor újra be kell kenni.
A fényvédőn kívül nekem az egyik legjobban bevált módszerem a kendővel való védekezés. Ennek lényege, hogy egy olyan kendőt, amit magam köré tudok kanyarítani, bevizezek, ezzel takarom be magamat. Mivel nedves, hűsít, nem pedig melegít, ugyanakkor elrejt a közvetlen sugarak elől.

Ha már megtörtént a baj, a bőröm fáj, kiütéses és piros, akkor aloe vera tartalmú hűsítő krémmel, illetve hűsítő spray-vel szoktam enyhíteni a tüneteket. De ezek csak némileg tompítják, nem varázskrémek, nem szűnik meg egy csapásra a gond. A legjobb, ha a megelőzésre fordítok sok figyelmet, ugyanis elkerülni könnyebb, mint orvosolni. Egyébként a nyár utolsó heteiben már csak alig jelentkezik, addigra szerzek egy kis színt is, és a bőröm is erősödik. A tavaszi megelőző napozás nekem személy szerint nem vált be, inkább leégés lett az eredménye, de van olyan ismerősöm, aki szintén ezzel problémával küzd, neki pedig a tavaszi napozások a bevett módszere, nem is szenved már nyaranta (pedig régen nagyon csúnyán kijött rajta a napallergia), úgyhogy ami ezt a módszert illeti, embere válogatja. A fényvédők garantáltan biztosítanak némi védelmet, úgyhogy aki hasonló cipőben jár, és nem bírja a bőre a napsugarakat, az mindenképp tartson belőle magánál, a többit – a tünetek enyhítését – pedig mindenki kitapasztalja maga.