A magyar népmese gyönyörű nyelvünk valóságos kincseskamráját tárja fel a kisgyermekek előtt. A kicsik nemcsak a nyelvet, hanem a magyar ember észjárását is megtanulják mesehallgatás közben. A gyermek a beleélés folyamatában szárnyaló fantáziájával emlékezetébe vési a mese jellegzetes fordulatait, részleteit, melyek később meg is jelennek a beszédében, tevékenységében és kommunikációs helyzeteiben.
Mit tanulnak a mese által?
A gyerekek a mese szereplőinek viselkedéséből, a mese mondanivalójából fontos erkölcsi fogalmakat tanulnak meg. (pl.: becsületesség, bátorság, jószívűség, irigység, kapzsiság). Találkoznak szokatlan szokatlan hangulatú igékkel, hangfestő, hangutánzó, rokon értelmű szavakkal. Régies, népi kifejezéseket ismernek meg (pl.: kút kávája, ládafia, megreguláz). Megtanulnak jellegzetes szóismétléseket, ikerszavakat (pl.: sírás-rívás, ímmel-ámmal). Találkoznak kifejező jelzőkkel, jelzős szerkezetekkel (pl.: kurta farkú malac, hamuba sült pogácsa)
A mesék mondanivalójához általában kacsolhatunk népi szólásokat, közmondásokat is (pl.: sok lúd disznót győz; többet ésszel, mint erővel). Megfigyelhetünk állandóan ismétlődő szövegmotívumokat is.
A kisgyerekek számára a népmese segíti az idő- és térviszonyok érzékelését is. Egy hároméves gyerek még a jelenben él, a múltban és a jövőben nem képes tájékozódni. De a népmesei cselekmények időmeghatározását érzékeli, mivel ott mozgással, cselekvéssel érzékeltetik az idő múlását (pl.: „telt-múlt az idő, eltelt egy esztendő, elmúlt kettő, eljött a harmadik”, „mentek-mendegéltek, míg”). Felfedezik, megtanulják a kapcsolatot, az események közötti ok-okozat összefüggést. A térviszonyokat, vagy valaminek a mértékét sajátos nyelvezetükkel fejezik ki. (pl.: hetedhét országon túl, ahol még a madár sem jár).
A gyerekek könnyen megjegyzik a mese szövegéből a ritmikus, játékos mondatokat, s ezek passzív szókincsükké válnak (pl.: vörös, mint a róka; sír, mint a záporeső). A kisgyermekek számára a mese csoda, és nekik éppen erre van szükségük! A mese felszabadít. Csodája éppen abban rejlik, hogy az emberek problémáit tárja elénk. A királyfik, vándorlegények küzdelmeiben saját személyes keserveit élik át a gyerekek, s a szegény vagy épp a legkisebb győzelmének örvendezve merítenek erőt a mindennapi harcaikhoz.
