Megjött, ami már önmagában is kellemetlen, de egyáltalán nem annyira, mint amikor arra kerül sor, hogy el kell menni tampont vásárolni – ez az a pont, ahol a legtöbben teljesen kiborulnak (én biztos).
Nem vehetsz csak tampont
Lekapod a polcról azt, amelyiket használod, de ahelyett, hogy a kasszához mennél, megfagysz. Nem vehetsz csak tampont, venni kell még valamit, hogy ne legyen annyira kellemetlen. És mi megy hozzá? WC-papír, csoki… legalább van valami, amivel el tudod takarni a dobozát.
Férfi pénztáros? Kösz, nem.
Még ha kígyózó sorok is vannak a női pénztárosnál, a férfiak pedig szabadok, az biztos, hogy inkább várok 20 percet, minthogy oda álljak.
Olyan, mintha mindenki belelátna a lelkembe
Amikor elmegyek tampont venni, olyan mintha egy felirat lenne a homlokomon, miközben mászkálok a boltban, amin az áll: Hé, nézzétek, most jött meg. Nagyon kínos. Tudom, hogy ez valószínűleg csak az én problémám, és a legtöbb ember még csak észre sem veszi mi van a kosaramban (vagy ha észre is veszi, nem érdekli), de egyszerűen nem tudok szabadulni ettől az érzéstől.
Muszáj belőle bőven betárazni
Annak érdekében, hogy elkerüld a kínos helyzeteket, érdemes megvenni jónéhány hónapra való adagot egyszerre. Legszívesebben egy évre valót vennék, de furcsán nézne ki…
Utálom, mikor valahogy ki kell csempésznem a mosdóba
Utálom, ha egy férfi valamiért meglátja nálam
Igen, a férfiak tudják, hogy a nőknél van ez a jelenség minden hónapban, de mégsem akarom, hogy tudják, nálam mikor, és mit használok. Egyszer régen eltettem néhányat a kabátzsebembe, mert elmentem otthonról és tudtam, hogy szükségem lehet rájuk. Végül kiestek a zsebemből a padlóra apám és nagyapám előtt – azt hittem meghalok a szégyentől. Tudom, hogy gyerekesen hangzik, de így éreztem.
Mélyen belül tudom, hogy nincs miért szégyenkeznem
Nem én vagyok az egyetlen aki, ezekkel a problémákkal küzd, igaz? Mélyen tudom, hogy túl kell lépnem ezeken a fenntartásaimon. Csak még nem sikerült.
