Igazi fordulópontként tekintünk a 20-as évekre – megjelentek az autók, fejlődött a technika, az emberek sportolni kezdtek, szabadidős tevékenységeket folytattak, új táncfajtáknak adtak helyet életükben, és a ruháikat is ehhez igazították.
És persze nem utolsó sorban: a nők egyenjogúságát és az emancipációt merőben támogató világhírű tervező, Coco Chanel is ekkor élt.
Történelmi visszatekintés és életmód
Az első világháború után járunk, ami 15 millió ember halálát követelte. A háború után az emberek szerették volna visszanyerni szabadságukat és boldogságukat, ezért nagy szerepet kapott a sport, ezért a meccsek társasági eseményekké váltak. A nők ebben az időben kezdtek cigarettázni és koktélokat fogyasztani, már férfi kísérő nélkül is megjelenhettek egy-egy eseményen, lazább lett a társasági viselkedés.
A zene is új irányzatokkal gazdagodott, dixieland-et és blues-t hallgattak. Ezzel együtt megjelentek a modern táncok, elsők között a sztepp, majd a charleston. Ezek a táncok már mindenféle társadalmi réteg számára elérhetőek voltak.
Nőideál:
Az életmódbeli és a társadalmi változások kihatottak a kor szépségideáljára. Az ekkori eszményi nő képe teljes mértékben szakított az előző század nőalakjaival, ahol például a karcsú derék sokszor nagy hangsúlyt kapott. Ezt az új ideált garconne-nek nevezték Victor Margueritte 1922-es regénye alapján, amelynek főhőse egy önálló, fiús, dolgozó és szabad szerelemnek hódoló lány. A legtöbb hölgy rövid bubi frizurát vágatott, mint Louise Brooks. Ez részben Coco Chanel-nek is köszönhető, az ő modelljeinek volt ilyen a hajviselete egyik bemutatóján. A nők rövid frizurájukba sokszor zselével hullámokat fésültek.
Női divat:
A ruhák lazán a csípőn voltak megkötve, és ez is merőben új volt, a 20-as évek előtt a mell alatt vagy a derékban voltak húzottak a ruhák. A „V”, a kerek és a csónakkivágások egyaránt népszerűek voltak. Az estélyi viseletek hátul mély kivágásúak, egyrészesek, ujjatlan aszimmetrikus rojtos ruhák voltak, amelyeket flitterek, gyöngyök és hímzések díszítettek. Ezek ellensúlyozták a ruhák bőségét, és lazaságát, elegánssá téve azt. A szoknyák hossza a boka és a térd között változott, a földig érő hossz teljesen eltűnt a divat palettájáról. A fekete harisnyát felváltották a testszínűek. A ruhákban az uralkodó színek a smaragdzöld, kénsárga, királykék, bíbor és a sárga voltak.
Kiegészítők, smink:
Nagyon divatosak voltak a hajpántok és cloche kalapok, amelyek nem engedték láttatni a nők homlokát. A táskák kicsik voltak és hónalj alatt hordák őket. Coco Chanel tette divatossá a bizsukat: gyöngysorok, karkötők, fülbevalók. Ez nagy újításnak számított, mivel eddig csak valódi ékszereket viseltek a nők. A garconne divat térhódításával megjelentek a sálhoz való tűk, a férfias órák és a mellényből kilátszódó óralánc. A fiús megjelenés ellenére divatosak maradtak a félmagas sarkú félcipők, amelyek hegyes orral készültek. Ekkor kezdtek a nők sminkelni, főleg a száj és a szem volt hangsúlyos. A szemöldökszedés is egyre elterjedtebb volt, a szemöldököt aztán feketével emelték ki.
