A Himalájához tartozó hegyek egyik völgyében élnek a hunzák. A Föld egyetlen olyan népcsoportja, akiknek nem kell tartaniuk rákos vagy más, stressz okozta megbetegedésektől.
A Himalájához tartozó hegyek egyik völgyében, Pakisztán északi határánál élnek a hunzák. A Föld egyetlen olyan népcsoportja, akiknek az átlagos életkora 90-100 év, nem kell tartaniuk rákos vagy más, akár stressz okozta megbetegedésektől. Számunkra hihetetlennek tűnik, hogy száz évesen valaki rendkívül aktív életet éljen, dolgozzon a földeken és vígan, tele energiával neveljen gyerekeket. A hunza nők 60 éven felül is még termékenyek, köszönhető ez fiatalos fizikai állapotuknak.
Ennek a rendkívül magas és egészséges életkornak a titka úgy tűnik, hogy az évente ismétlődő hosszú böjti időszak, a vegetáriánus táplálkozás és a földjeik lúgos vize lehet. A természetben található növények terméseivel táplálkoznak és a hosszú téli hónapokban pedig ennivaló hiányában böjtölni kénytelenek, a modern táplálkozás tudománnyal foglalkozók ezt nevezik „kúraszerű” böjtölésnek. Az a pakisztáni magas fennsík, ahol élnek nagyrészt puszta és a közel 10.000 fős hunza népnek sem biztosít egész évre elegendő táplálékot. A gabonafélék közül árpát, kölest, hajdinát termesztenek, a zöldségfélék közül a paradicsomot, káposztát, spenótot, retket, borsót termelnek és nagyon sokféle gyümölcsük van, mint pl. a dió, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szeder, körte és gránátalma. Márciusig, ekkor érik be az árpa, több héten keresztül teljes böjtre kényszerülnek. Az első két hónapban csökkentik a táplálkozást, beosztják a megmaradt élelmet, amivel ki kell húzniuk a következő termésig.
Hosszú életük egyik titka az egészséges táplálkozás. Ezeket fogyasztják elsősorban:
- Nyers gyümölcsök és zöldségek: burgonya, zöldbab, zöldborsó, sárgarépa, fehérrépa, tök, spenót, saláta, alma, körte, őszibarack, kajszibarack, cseresznye, szeder, dió, mogyoró, mandula.
- Állati fehérje: tej, sajt.
- Joghurt: nagyon sokat fogyasztanak belőle, mert bélflóra szempontjából fontos.
- Magok: árpa, köles, hajdina, búza, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai.
Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokat pedig nem ismerik. A másik, a kutatók szerint egészségük megőrzésének fő titka, a sárgabarack és annak magja. A gyümölcsöt az év minden szakában fogyasztják. Amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el. A napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta akár 30-50 barackmagot is megesznek. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Nos, egy hunza akár 200 kilométert is képes megállás nélkül, fürge léptekkel megtenni. Rendkívül erős szívósságuk egész keleten ismert, nem véletlen, hogy a Himalája expedíciókban a csomagok szállítását rájuk bízzák.
A népcsoport fizikai erőnlétének és a hosszú életük alapvető eleme a víz. Különböző kutatások eredményeként derült ki, hogy a huzik területén található víz magas pH értéke (lúgos víz) jelentős antioxidáns hatással bír és jelentős az ásványi kolloid tartalma is. A savas anyagcserét az elhúzódó böjt során a víz ph tartalma kompenzálja. A táplálkozásukban pedig a gránátalma az, ami fenntartja a Ph egyensúlyt. A hunzák naponta sokat dolgoznak gazdaságukban, és a magaslati, szélsőséges időjárás is folyamatosan edzi ellenálló képességüket, testüket. A melegebb évszakokban napi 8-10 órát tartózkodnak napon, de bőrükön nincsenek káros elváltozások. Közösségük tagjai a jóga „mesterei”, ezáltal nyílik meg számukra a teljes kikapcsolódás, a stressz nélküli élet.
