A válás sosem könnyű. Volt néhány barátom az iskolában, akiknek elváltak a szülei és emlékszem azt gondoltam, milyen szerencsés vagyok, hogy az enyémek együtt vannak. Hallottam tőlük, hogy egyik hétvégét itt, a másikat ott töltik és az ünnepek is kész káosszá váltak. Nehéz volt akkor megértenem, hogy milyen is lehet ez számukra, de ez mind megváltozott, amikor 24 éves lettem. A szüleim válása felnőttként is nagyon megviselt…
A gyerekkoromat is megkérdőjeleztem
Rájöttem, hogy mindig azt vártam, hogy a szüleim együtt maradnak. Persze voltak veszekedések és nehézségek, de mindig úgy tűnt, hogy túljutnak rajta. Nagyjából úgy emlékszek vissza, hogy mindig boldog, szerető környezetben nőhettem fel, de felnőttként azon gondolkodom, hogy lehet, hogy mindez hazugság volt. Lehet, hogy rosszul emlékszek és voltak jelek, hogy végül így alakulnak a dolgok. Azon aggódom, hogy a szüleim nem azért maradtak együtt, mert szerették egymást, hanem miattam és a testvérem miatt.
Ettől újra gyereknek érzem magam – nem jó értelemben
Még ha 24 éves is voltam, amikor hivatalosan különváltak, rögtön újra gyereknek éreztem magam. Nem számított, hogy egy másik városba jártam egyetemre és együtt éltem a barátommal, ismét egy kislánnyá váltam, aki bebújik a szülei ágyába és akikkel minden este együtt vacsorázik a családi asztalnál. Sebezhetőnek éreztem magam, hiszen az egész életem megváltozik és nem tudtam, hogy mire számítsak.
Egy másik házba mentem haza
Amikor a szüleim elváltak, eladták az otthonunkat. Ez volt az a ház, ahol felnőttem és amit együtt építettek fel. Rengeteg szép emlékünk volt, de többé be sem tehetem a lábam. Persze mindkettőjük új lakásában volt egy ágyam, de ez már egyáltalán nem ugyanaz. Idegennek érzem ott magam és úgy érzem nincs már helyem az új életükben.
Meg kell tanulnom, hogyan alkalmazkodjak
Azt hiszem a legnehezebb dolog talán az, hogy meg kell birkóznom azzal, hogy mindketten tovább léptek és új partnerük van. Ez azt jelenti, hogy egy teljesen új családom van. 24 évig volt egy anyám, apám és testvérem. Ők voltak a családom. Most az apám összejött egy kedves nővel, akinek van három gyereke, ők pedig mind együtt élnek. Tudom, hogy nem igaz, de úgy érzem, hogy apa lecserélt minket.
Rájöttem, hogy meg kell találnom a saját utamat
A szüleim válása miatt sokat tanultam a családról, kapcsolatokról és magamról is. Tovább kell lépnem. Csodás gyerekkorom volt, ami azzá formált, aki ma vagyok. Most pedig meg kell találnom a saját utamat, tanulni az ő hibájukból és a lehető legjobbat kihoznom a jelenlegi helyzetből.
